Műtrágya vagy
szerves trágya
A műtrágyák a növények számára legszükségesebb tápelemeket tartalmazzák, melyek rövid ideig valóban elősegítik a növények fejlődését, azonban kizárólagos használatuk hosszútávon nem elégséges. A műtrágyák kétségtelen nagy előnye, hogy a nitrogén, foszfor, és kálium gyors pótlását lehetővé teszik, biztosítva ezzel a következő évi vetéshez szükséges mennyiséget. A szintetikus műtrágyák tápanyag összetétele szűk értéktartományon belül mozog, ezért könnyen kiszámítható a kijuttatandó NPK mennyiség. A műtrágyák mezőgazdasági kijuttatása trágyaszóró gépekkel egyszerű és jelentősen olcsóbb, mint a szerves trágyáké.
A szerves trágyák növényre és talajokra gyakorolt hatása vitathatatlan; mikro és makro elemeket egyaránt tartalmaznak, továbbá milliónyi olyan mikroorganizmust, melyek részt vesznek a talajháztartás fenntartásában. A szerves trágyák megakadályozzák a talajok elsavanyodását és a talajeróziót, fenntartatják az egészséges talaj mikroflórát. Pozitív hatást gyakorolnak a talajvízháztartásra, a talajlevegőre. A szerves trágyák rendszeres használata élettel teli, gazdag biodiverzitású, humuszos talajt eredményez.
A szerves trágyázás hatása 5 évig is észlelhető a terméshozamban.
Talajtani és ökológiai szempontból tehát nem kérdéses hogy melyiknek van több előnye, mégis miért használ a legtöbb gazda műtrágyát? A válasz egyértelműen a gazdasági érdekhez kapcsolódik. Nem elsősorban a szerves trágya áráról van szó, hanem a szállítási és kijuttatási költségekről, melyek sokszorosan meghaladják a műtrágyákét. Továbbá külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a szerves trágyák összetétele nem állandó, nemcsak trágya fajtánként térnek el, hanem függ az állattartás módjától, az állatok etetésétől, stb. Egyes szerves trágyák pl.: baromfi kifejezetten magas nitrogén tartalma miatt égető, perzselő hatású lehet, ezekből nem szabad nagy mennyiséget kijuttatni. Ugyanakkor lehet, hogy más elemet nem tartalmaz elégséges mennyiségben, így további trágyázás szükséges. A növények számára a kulcstényező, hogy kémiailag hozzáférhető formában álljanak rendelkezésre a számukra szükséges tápanyagok.
A szerves trágyázás mellett legtöbbször még műtrágyát is kijuttatnak a gazdák még ugyanabban az évben.
Megemlítendő, hogy a szerves trágyázás hatása lassabban észlelhető, mint a specifikusan összeállított műtrágyáké.
A szerves anyag pótlása, és a talajéletre gyakorolt hatása egy hosszabb folyamat, így a folyamatos termelés érdekében egyszerre célszerű alkalmazni a két eljárást.
Így tehát a szerves trágyázást csak ritkán (néhány évente) vagy egyáltalán nem választják a gazdák, noha elegendő szerves trágya állna rendelkezésre.
Megoldást jelent a szerves komposzt
Megoldást jelent egyrészt mert tartalmazzák a szerves anyagokat, ugyanakkor több hónapos lassú éréséi folyamaton mennek keresztül, melynek eredményeképpen stabilizálódnak, kiszámítható és tervezhető lesz velük a trágyázási mennyiség. A komposztok nem tartalmaznak patogén mikroorganizmusokat, tápanyagtartalmuk megfelel a növények szükségleteiknek. A komposzt humusz-szerű, gazdag mikroflórájú természetes trágya. Az érett komposzt földszagú, morzsalékos, barnás-humuszos anyag, mely már nem emlékeztet eredeti állagára. A termékminőségű komposzt kiváló táptalaj a növények számára, ráadásul kijuttatható hagyományos trágyaszóróval. Így gazdasági szempontból is felveheti a versenyt a műtrágyákkal szemben. A komposztok emellett hozzájárulnak a biohulladékok természetes körforgásának visszaállításához, a természeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható mezőgazdasági termeléshez.